A XII. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia állásfoglalása

A XII. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia rendkívül fontosnak tartja a Kormány közigazgatást érintő reformtörekvéseinek megvalósítását, amelynek érdekében elengedhetetlen a közigazgatás személyi állományát érintő szabályozás megújítása és továbbfejlesztése. A továbbfejlesztés fókuszában a köztisztviselői hivatás megerősítésének kell állnia, s ennek figyelembevételével indokolt módosítani a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt.

A törvény módosítását az alábbi elvek és követelmények figyelembevételével szükséges végrehajtani:
"    a közszolgálat szabályozásában fejeződjön ki, hogy e tevékenység az állam közhatalmi feladatainak ellátását jelenti, amely olyan többletkötelezettségek, és többletfelelősségek rendszerét hordozza, amely minden más munkaviszonyhoz képest sajátos jogviszony kialakítását indokolja az állam és a köztisztviselő között;
"    a közszolgálat szabályozásában fejeződjön ki, hogy a köztisztviselő az állam alkalmazottja, akit a mindenkori kormány "kölcsön ad" az egyes közigazgatási szerveknek, ezért
"    a közszolgálat irányításában országos szinten kell egységességet biztosítani úgy, hogy a közszolgálati jogviszonyok alakításában a kormány, a közigazgatási szervezetek, a közszolgálati érdekképviseleti szervek és az ügyfelek képviselői egyaránt szerepet kapjanak (közszolgálati tanács létrehozása a közszolgálat országos irányítására);
"    a közszolgálat szabályozásának továbbfejlesztése során - a társadalom szolgálatára való elkötelezettség attitűdjének általánossá válása érdekében - erősíteni kell azokat az elemeket, amelyek biztosítják a köztisztviselői életpálya stabilitását, csökkentik a politikai váltógazdaság velejárójaként megjelenő zsákmányelv érvényesíthetőségét mind az államigazgatás, mind az önkormányzati igazgatás szervezetrendszerében;
"    a közszolgálat váljon ténylegesen is életen át tartó szolgálattá, amely - a kiválasztási és pályán maradási rendszer megfelelő átalakítása után - abban is megnyilvánul, hogy a köztisztviselői jogviszony az állam részéről csak kivételesen, csak alkalmatlanság és fegyelmi vétség következményeként legyen megszüntethető (rendelkezési állomány általánossá tétele);
"    a jogi szabályzás a jelenleginél pontosabban határozza meg a köztisztviselővel szembeni szakmai, készség és képesség elvárásokat, illetve a mindenkori kormány- és önkormányzati program végrehajtásához kötődő lojalitás mibenlétét;
"    a köztisztviselő alanyi joga, hogy a felelősségi körébe tartozó ügyekben pontosan meghatározott döntés-előkészítési, döntési és végrehajtási hatásköröket gyakoroljon és megismerje a feladata ellátásához elvárt magatartás követelményeket (kompetencia meghatározás követelményének érvényesülése)
"    a közigazgatás előmeneteli rendszerében legyen világos a vezetővel szembeni általános és az egyes ágazatokhoz kötődő speciális követelményrendszer, amely lehetővé teszi a vezetővé válás érdemekre alapítását és a vezetői kiszolgáltatottság csökkenését a politikától, azaz a vezetői megbízás visszavonásának indokoláshoz kötését;
"    a fiatalok pályára kerülése érdekében javítani kell a munkaerő-toborzás gyakorlatát, arculatformálási kampányokkal, az álláslehetőségek közzétételével, valamint a köztisztviselői hivatással kapcsolatos információk elérhetőségének biztosításával;
"    a pályaúton való előrehaladást sokkal inkább az egyéni képességekhez, a teljesítményhez és a szakmai hozzáértéshez kell kötni, mint a szolgálati időhöz és a kinevezést megelőzően megszerzett szakmai felkészültséghez;
"    a kiválasztásban kapjon meghatározó szerepet a versenypályázat;
"    meg kell teremteni a hatékony mobilitás jogi és szervezeti feltételeit, mivel a feladatkör változása gazdagítja a szakmai ismereteket, illetve tapasztalatokat, megfelelő előrelépést biztosít, segíti a belső szervezeti feladatokkal kapcsolatos aránytalanságok kiigazítását és fontos szerepet játszik a korrupció megelőzésében;
"    támogatni kell a részmunkaidős lehetőségek és a rugalmas munkaidő bevezetését;
"    ösztönözni kell a csapatmunkát, és növelni kell a köztisztviselői felelősségvállalást;
"    indokolt a jegyzők közszolgálati jogállásának továbbfejlesztése és megerősítése, politikai függőségük radikális csökkentése;
"    a hatékonyabb közszolgálati rendszer megteremtéséhez szükség van a teljesítmény ösztönzés bevezetésére, amelyhez külön forrást indokolt biztosítani;
"    a szakmaiság és a stabilitás erősítését szolgálva az államtitkárokra, valamint a helyettes államtitkárokra vonatkozó szabályok épüljenek a köztisztviselői törvénybe, mert ez rendszertanilag is azt hangsúlyozza, hogy e személyek a szakmai (karrier-köztisztviselői) szférához tartoznak. A Hszt. mintájára célszerű a Munka Törvénykönyvének vonatkozó rendelkezéseit - a sajátosságok figyelembe vételével - beépíteni a Ktv.-be. Mindkét változás egyszerűbbé és áttekinthetőbbé tenné a jogi szabályozást. Az előbbi lépésekkel a közigazgatási szerveknek két törvénnyel kevesebbet kellene alkalmazni, amely által a jelenleginél egységesebbé válna a rendszer.

A közigazgatásban dolgozók életpályájukat a jövőben is köztisztviselőként szeretnék elkötelezett hivatástudattal gyakorolni, s nem tartjuk jó irányúnak azt az elképzelést, amely alapján egy esetleges egységes közszolgálati törvény (kódex) életbeléptetésével szolgálatvállalókká válnánk. Köztisztviselőként érdekeltek vagyunk a közigazgatás megújításában, innovatív továbbfejlesztésében, amelyhez a kereteket a köztisztviselői törvény módosításával tartjuk elengedhetetlennek. Ugyancsak elengedhetetlen a Köztisztviselői Etikai Kódex elfogadása, amelyhez a Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége (KÖZSZÖV) minden szakmai támogatást biztosít.

A konferencia részvevői elfogadhatatlannak tartják azt a kialakult kormányzati gyakorlatot, hogy a hatékony és olcsó állam megvalósításának jegyében úgy történik a köztisztviselői létszám csökkentése, hogy nem előzi meg kellően megalapozott hatástanulmány és a különböző közigazgatási szervek által ellátandó feladatok előzetes meghatározása. Elfogadhatatlan az a két évtizedes gyakorlat, amely szerint az évenkénti különböző 3-6 %-os bérfejlesztést létszámleépítésből kell az önkormányzatoknak kigazdálkodnia. A kisebb településeknél az 5-10 fős létszámú polgármesteri hivatalok (körjegyzőségek) esetében ez teljesíthetetlen elvárás.

A közigazgatási reform fontos része kell legyen az önkormányzatok által ellátandó önkormányzati és állami feladatok újragondolása és meghatározása. Ennek során meg kell határozni az egyes feladatok ellátásának minimumszintjét, és az államigazgatási feladatok esetén ezt a minimumszintet az államnak normatív módon finanszíroznia kell.